A "roma-kérdésről" őszintén

Ertsey Attila: A KOSZOVÓ - KNOWHOW, AVAGY A DEMOGRÁFIAI FEGYVER

Ezt az írást könnyű félreérteni, meghamisítani, félremagyarázni. Az első vád az összeesküvés elmélet, mellyel könnyű címkézni bármilyen háttérmagyarázatot. A másik a rasszizmus. Az írást elsősorban cigány honfitársaimnak szánom.

A gyarmatosítás módszertana

Mi a teendő, ha egy általunk nem birtokolt terület felett ellenőrzést akarunk gyakorolni, mert azt politikai, gazdasági vagy hatalmi érdekünk megkívánja?

A módszer lényege a következő:

- a területen élő, tehetséges fiataloknak ösztöndíjat adva, megfelelő oktatással kiképezni őket arra, hogy a majdani vezetőréteg tagjai legyenek

- a terület vagyonát (föld, ásványkincsek, közművek, közszolgáltatások, ipar, kereskedelem) megszerezni gyorsított privatizáció útján

- a gazdasági pozíciók megszerzésével monopóliumokat kiépíteni, majd a gazdasági hatalom megszerzésével azt politikai befolyásra felhasználni

- befolyást, ezáltal irányítást szerezni a titkosszolgálatokban, médiában, a politikai pártok mindegyikében

- fel kell számolni a középosztályt, egy szűk irányító elitre és egy könnyen manipulálható tömegre redukálni a társadalmat

- a hadsereget legyengíteni, feladatait kiszervezni, átadva azt magánhadseregeknek, ezeken keresztül befolyást szerezni az állami stb. objektumok védelmi feladataiban

- ellentéteket szítani és irányítottan alkalmazni a célok elérése érdekében, elsősorban politikai területen

- kisebbségi jogokra hivatkozva elérni a kiszemelt nemzeti, etnikai vagy egyéb kisebbség pozitív diszkriminációját, és zsarolási pozícióba hozni őket

- provokációkat végrehajtani, ehhez igénybe venni szervezett bűnözői csoportokat

- a provokációkra hivatkozva felfegyverezni a kisebbséget

- a népszaporulat támogatásával a kisebbségből többséget csinálni, utóbb többségi szavazással hatalomhoz juttatni a korábbi kisebbségből lett új többséget

- a médiabefolyás által irányított közhangulat révén morálisan lejáratni a terület önállóságát megőrizni akaró erőket: maradisággal, nacionalizmussal, provincializmussal, kirekesztő magatartással, rasszizmussal, fasizmussal, antiszemitizmussal, hatalmi ambíciókkal stb. rágalmazva őket.

A fenti kivonatos módszert mindenki ismeri, mint a közép-kelet európai országok elmúlt 20 évének történetét. A külső befolyásolás megszerzése és fenntartása érdekében az angol-amerikai politika fő módszere a Római Birodalomból örökölt Divide et impera, az "Oszd meg és uralkodj" elvének alkalmazása. Ezt csak kiegészíti a tömeg manipulálásában a Panem et circenses, a "Kenyeret és cirkuszt"technikája, Zbigniew Brzezinski korszerű megfogalmazásában a "tittytainment*". A fő elv alkalmazásához egy régi, okkult módszer járul, ez a favorizált és az ellenséges erők párhuzamos támogatása és irányítása. A módszert példák tömkelegével lehetne tovább részletezni.

Koszovó példája

Koszovó történetén jól áttekinthető a folyamat, mivel ott gyorsítva és leplezetlenül hajtották végre. A Balkán jövőjének kiszemelt vezetői a blagojevgrádi amerikai egyetemen, a budapesti CEUn vagy Oxfordban tanultak. Ma a tartomány javai - a lignit és ércbányák, valamint az ipari üzemek - 100%-ban külföldi érdekeltségek tulajdonában vannak. A kormány egy csempész és terrorista múlttal rendelkező kormányfő és hadserege irányítása alatt áll. A szerb lakosság zömét elűzték, az amerikaiak háttértámogatását élvező albán lakosság nagy termékenységi rátája lassan, de folyamatosan masszív többséget eredményezett. A módszer egyik fontos eleme a demográfiai fegyver, melyet lehet - a háttérből vagy nyíltan - tudatos népesedési politikával támogatni bizonyos célok érdekében. Ezt a fegyvert alkalmazták a trianoni szerződés után a Magyarországgal szomszédos országok többségében, elsősorban Romániában és Csehszlovákiában, az ottrekedt magyar nemzeti kisebbség visszaszorítására. A demográfiai fegyvert lehet önvédelemből is használni: itt említhetjük az íreket - akik például nem agresszív területszerző politika eszközeként alkalmazzák a demográfiai fegyvert. Az Észak-Írország visszaszerzéséért folytatott küzdelem során a népszaporulattal lassan többségbe kerülnek, ezért jó ideje beszüntették a fegyveres harcot, hisz a többség meglétével egy népszavazás már elegendő a változáshoz. Ugyanez érvényes a palesztinokra. Az Izraelben élő zsidók népesedési rátája alacsony, a palesztinoké viszont magas. A területért folyó harcot nem a fegyverek fogják eldönteni, hanem az idő.

A magyar verzió

Az itthon zajló folyamatok eredőjét szemlélve Makovecz Imrét kell, idézzük: ami itt történt, az nem hiba, hanem eredmény. Magyarország újabb gyarmatosítása már megtörtént, csak utómunkálatok vannak hátra. A veszély azonban állandóan fennáll, hogy a kifosztott embereken nem hat tökéletesen a manipuláció - és fellázadnak. A szociális feszültség egyre nő, és a robbanás veszélye közeli. Hogy a hatalmat meg lehessen őrizni egy válsághelyzetben, a feszültség levezetésének és a figyelem elterelésének bevált, végső módszere a háború . Mi lehet a casus belli? Hogyan lehet sakkban tartani az országot, hiszen a szomszédos országok nyelvét beszélő kisebbségek száma elenyésző, nemzetiségi konfliktusok nincsenek? Az antiszemitizmus kártyáját természetesen ki lehet játszani, de hatása csekély, valós alapja nincs. A ketyegő bomba a cigányság. A cigányság - vagy hivatalos nevén a roma társadalom - évszázadok óta együtt él a magyarsággal és az itt élő valamennyi néppel. Sajátos életformájukkal nem asszimilálódtak, de megtalálták helyüket, kapcsolódási pontjaikat a többségi társadalomhoz, vajdáikkal önigazgató belső rendet működtetnek. Megszenvedték közös történelmünket, sokan közülük haláltáborban végezték. Ha a magyarságot veszély fenyegette, a mi oldalunkra álltak - akár 1956ra vagy az 1990-es marosvásárhelyi véres magyar-verésre gondolunk. Többségük vallásos; hagyományos mesterségeikkel jelen voltak az ország életében, az utóbbi évtizedekben főleg az építőiparban. A rendszerváltással hagyományos helyzetük megingott, az egyfelől túlszabályozott,másrészt gátlástalan kapitalizmus viszonyai közt és az ország romló gazdasági teljesítménye következtében kiszorultak a foglalkoztatottak köréből. A másfél millió megszűnt munkahely magában foglalja szinte a teljes munkaképes cigányságot. A munkát, felemelkedést segítő programok kirakatjellegűek maradtak és elégtelennek bizonyultak. A munkanélküliség általánossá vált, ezzel együtt a bűnözés is eluralkodott. A cigányság a züllés útjára lett taszítva. Egyik kormány sem léptetett életbe a helyzetükön érdemben változtató intézkedéseket. A mulasztások és koncepciótlanság közepette azonban jól körvonalazható egy határozott szándék és eredmény.

Romapolitika és manipuláció

A negatív eredményeket hozó romapolitika az SZDSZ-hez köthető. Ez a politika néhány jól definiálható pillérre épül, melyek összessége éri el a kívánt hatást. Az első pillér az a szociális segélyezési rendszer, mely a segélyezetteket nem kényszeríti munka keresésére, mert megélhetésük - ha szerény körülmények közt is - biztosított, sőt azt feketemunkával ki is egészíthetik. Ez a rendszer életformává tette a segélyből élést, cinikusan szembeállítva a segélyezetteket a munkából élőkkel, hisz gyakran a segélyek megközelítik a minimálbér mértékét, feketemunkával kiegészítve meg is haladják azt. A segélyezési rendszer a szavazatvásárlás központi elemévé vált. A romapolitika következő eleme a családtámogatási rendszer. Ami a többségi társadalom számára a gyermekneveléshez elégtelen (családi pótlék, gyed, gyes) vagy legalábbis szűkös egy a nyomorszintet meghaladó életszínvonal fenntartásához, és ezért a családokat munkavégzésre készteti, az a roma társadalom számára megszokott, alacsonyabb életszínvonal eléréséhez éppen elegendő.

Hasonlóan működik a lakásépítési támogatás, a szocpol, melynek összege nem elegendő egy előírásoknak megfelelő lakóépület megépítéséhez, azonban egy alacsony igényszintű kvázi lakóházhoz igen. A két utóbbi rendszer agyermeknemzést megélhetési célú tevékenységgé teszi, abszurd következményekkel. A sokgyermekes roma családok segélyekből származó jövedelme magasabb, mint a munkából élők legális jövedelme. Ez szociális feszültségek forrása a vidék falvaiban. A rendszer eredménye a romák növekvő és a többségi nemzet csökkenő létszáma. Hogy a gyermekek világrahozatala a romák nagy része számára nem megfontolt és felelős döntés, de legalábbis alázatos elfogadás eredménye, hanem megélhetést szolgál, azt igazolja az a tény, hogy sok gyermek állami gondozásba kerül, mivel családja nem vállalja felnevelését. Ha pedig vállalja, sok esetben nem teljesíti azt. A romáknál általános adottságként megfigyelhető korai nemi érés, a megfelelő erkölcsi és általános nevelés elégtelen volta következtében gyakori a kiskorú terhesség, legutóbb egy 11 éves kislány példája döbbentette meg a közvéleményt. A különböző népek temperamentumával, karakterével való visszaélés, manipuláció régóta eszköze az angolszász világpolitikának. Ennek lepárolt és helyi adottságokra alkalmazott változata az SZDSZ által közvetített és a szocialistákkal közösen végrehajtott magyarországi romapolitika. A roma nép sajátos temperamentummal, szokásokkal bír. Gyermeki lelkületű, hiszékeny, érzelmei, indulatai könnyen elragadják. Kevés kivételtől eltekintve képtelen bánni a pénzzel, ezért a hagyományos együttélés során a munkadíj kifizetésének ehhez a népi karakterhez idomuló formái alakultak ki: a természetbeni juttatás és a napi vagy heti fizetés, illetve a kizárólag alapvető fogyasztási cikkekre beváltható utalvány. Ezekkel az eszközökkel lehet elkerülni, hogy a kereset a fizetésnapon a kocsmában landoljon, mert a roma ember számára a fizetés ünnep. A szociális segélyezési rendszerből ez az elem hiányzik, legfeljebb az önkormányzatok egyedi rendelkezések által részesíthetik természetbeni juttatásban az érintett családokat - gyermekeket. A pénzzel való bánásmódra való képesség hiánya nyit teret az uzsorakölcsönök elterjedésének, melyet bűnözői csoportok vezényelnek, adósságcsapdába hajtva és félelemben tartva a romákat. A romák többsége nincs a rendszeres munkához szokva, az időbeni tervezés képességét közülük kevesen sajátították el. Lassan egy generációnő föl, aki sohasem dolgozott, esélye sem volt rá, hogy e képességet elsajátítsa. Csoportlélek által összefogott közösségben léteznek, melyből a kiszakadás számukra elviselhetetlen. Én tudata csak kevesüknek fejlett - azoknak, akik kiszakadtak a közösségből. Az individualizációs folyamat, mely az európai népek többségénél az elmúlt évszázadok alatt túlnyomórészt lezajlott, náluk még alig kezdődött el, szinte megrekedt egy archaikus közösség formájában, legyen az a család vagy egy bűnözői csoport. A roma gyermekek fogékonyak, képesek a tanulásra, azonban amint visszakerülnek a tanulást nem inspiráló otthoni környezetbe, a szerzett tudás gyorsan elillan. A tartós tudás megszerzéséhez megfelelő iskolák kellenek. Ha nincs meg az otthoni háttér az iskola elvégzéséhez, ha eleve nem járnak iskolába, vagy ha csak adminisztratív kényszer hatására járnak is, az oktatás eredménytelen. Tartós eredményre ez esetben csak bentlakásos iskola által lehet jutni. Azon túl, hogy e véleményt osztják a cigány tanulókkal foglalkozó pedagógusok, bizonyító erejűek Böjte atya bentlakásos iskolájának eredményei. Magyarországon nincsenek vándorcigányok, azonban többségük nem képes a lakhatás szokványos formáit gyakorolni, egy épületet megfelelően megépíteni és fenntartani. Alacsonyabb komforttal is megelégszenek, ami azonban az érvényes hatósági közegészségügyi előírásokkal ellentétes. Mivel ezek a körülmények is feszültség forrását képezik a szomszédos, nem roma lakosság körében, újabb eszköz az intoleranciával vádaskodók számára, ha a helybeliek ódzkodnak a roma szomszédságtól. Ezt a gyermeki lelkületet ki lehet használni választási ígéretekkel, szavazataikat fillérekért meg lehet vásárolni. Mivel a bűnözésbe a roma társadalom jelentős része a munkalehetőségek hiányában belekényszerül, a romapolitika következő pillére a megélhetési bűnözés kategóriájának bevezetése (a fogalom Kuncze Gábor volt SZDSZ-es belügyminiszterhez köthető), mely burkolt morális felmentést ad a lopás, rablás alól. Ezt a szemléletet egészíti ki a pozitív diszkrimináció gyakorlata és a kisebbségvédelem retorikája, mely féket tesz az igazságszolgáltatás és a rendőrség kezére egyfelől, a háttértámogatást érezve azonban felerősíti a közmorál és a törvények ellen vétők hangját. Ennek eredménye a segélyekért a hivatalokban követelődzők magabiztos hangja, a növekvő erőszak, a mindennapos lopások, betörések, a többségi lakosság fenyegetettsége, a visszaeső bűnözés és a közlekedési baleseteket követő, már sorozatossá vált lincselések (Olaszliszka, Mezőfalva). És ide köthető a cigány maffia kiépülése is, mely az uzsorakölcsönök rendszerét, a kábítószer-kereskedelmet, a prostitúció egy részét és a színesfémlopásokat irányítja. A rendőrség nem tölti be feladatát, az állampolgárok védelmét. A bűnözők társadalmi csoportján belül jól elkülöníthető csoportok vannak világszerte, akikkel a rendőrségen belül speciálisan felkészült apparátusok foglalkoznak. Más módszereket és szakismereteket igényel a szervezett bűnözésen belül az ukrán, a kínai vagy az olasz maffia. A cigány származású bűnözőkkel összefüggésben is vannak jól elkülöníthető ismeretek, bűnfelderítési technikák. A "cigánybűnözés" kifejezés, sőt újabban a "cigány" származásra való utalás azonban varázseszközként működik. Aki bűnözőkkel összefüggésben használja ezek bármelyikét, az magára vonja a rasszizmus vádját, hogy ti. nem lehet általánosítani, a cigány származást a bűnözéssel azonosítani. Valóban, a cigány kifejezés nem válhat a bűnözés szinonimájává, a cigányok elleni gyűlölet szítása pedig veszélyes játék. A csúsztatás azonban jól megragadható, ahogy a mögötte álló szándék is. A módszer mára az abszurditásig fokozódott: jogvédők kifogásolták egy bűnözői csoport személyleírásában a már amúgy is virágnyelven megfogalmazott jellemzőket: sötét bőrszín, "cigány jellegű megjelenés". A manipuláció e szélsőséges formája a roma bűnözőket a rendőrök számára érinthetetlen és veszélyes elemekké tették, nem csoda, ha vonakodnak intézkedni, mert testi épségük és állásuk egyaránt veszélybe kerülhet. Ezen a helyzeten az a jogos törekvés sem segít, hogy megindult a roma származású rendőrök képzése. A rendőrség kiemelése a politikai befolyás alól, tekintélyének helyreállítása és alkalmassá tétele feladatainak ellátására továbbra sincs napirenden. A többségi társadalomban növekvő feszültségek készítik elő a terepet a következő lépésekhez. A roma népesség szaporodási rátája igen magas. A statisztikák ellentmondóak, létszámukat 600 000re becsülik, de forgalomban vannak az egymillió főt is meghaladó becslések. Mindennél beszédesebb az a tény, hogy az öt év alatti korcsoport 50%-a roma. Akármennyi is a létszámuk, a tendencia egyértelmű. Belátható időn belül döntő tényezővé válnak. Ha politikai manipuláció eszközeivé teszik őket, bármi elképzelhető, ami a háttérből irányítók számára kívánatos cél vagy eszköz.

A Magyar Gárda szerepe

Erre a helyzetre épül a Magyar Gárda ellentmondásosnak látszó, bár egyértelmű koncepciója. Régóta a levegőben van egy nemzetőrséghez hasonló önvédelmi testület felállításának igénye, mely a hadsereg tervszerű leépítése és a rendőrség tehetetlensége, politikai befolyásoltsága miatt fogalmazódik meg a védelem nélkül maradt lakosság körében. A külső érdekeknek alávetett -gyarmati - nyilvános politikában erre nem nyíltlehetőség: a Fidesz emlegette egy hasonló funkció igényét, de a megvalósításhoz nem volt se ereje, se lehetősége. Ennek következtében parlamenten kívüli radikális jobboldali erők közreműködésével jött létre a Gárda, mely hangoztatott karitatív jellege ellenére olyan arculatot választott - fekete egyenruha, karszalag -, mely ijesztő és valóban emlékeztet a nyilasokra, mintegy tálcán kínálva az ellenzőknek az analógiát. Nem kétséges, hogy a Gárda alapítása nem a magyar nemzet érdekének megfelelően történt, a szándékot sikerült eltéríteni, és bármikor kompromittálhatóvá tenni. A nemzetközi sajtó színterén már jól előkészítették a terepet erre. Mire jó a Magyar Gárda? Szerepe nem a nyilas veszéllyel való állandó riogatás alapjaként, hanem egy távlatosabb cél érdekében fontos. Érdemes visszatekintenünk a Koszovó know-how-ra. Ott az albán lakosság szolgált eszközként a szerbek kiűzésére és kisebbségbe szorítására. Míg nem voltak jelen külső befolyásoló hatalmak, nem volt a szerbek és az albánok közt konfliktusig menő feszültség. Mivel Magyarország életét külső hatalmak irányítják, a cigányság stabil szaporulata és a magyarság fogyó létszáma egy kiprovokált etnikai polgárháborút vetít előre,akár egy két évtizeden belül. Koszovóban az amerikai finanszírozású, csempészekből és terroristákból verbuvált UCK szabadcsapatai kezdték meg a szerb lakosság provokálását, melyre Miloševic rendőrsége válaszolt, ezzel kezdődött az a véres történet, mely a Szerbia ellen viselt háborúhoz és Koszovó már szinte véglegesnek tekinthető elszakításához vezetett. A cél a szerbség térdre kényszerítése, az euro-atlanti szférába toloncolása és morális megalázása, évszázadokig ható sérelmek elültetése árán. A Magyar Gárda szerepe nem más, mint az, hogy életre hívja a Roma Gárdát. Kolompár Orbán, az SZDSZ által irányított, korrupt roma vezető már tett utalást egy roma önvédelmi gárdafelállítása iránti igényre. A Roma Gárda létre fog jönni, lehet, hogy e cikk megjelenésekor már valóság. Ha létrejött, bármikor számítani lehet további kétoldali provokációkra, mellyel ki lehet kényszeríteni a Magyar Gárda erőszakos cselekményeit vagy a két gárda összecsapását. És akkor elszabadul a pokol. Ez a pokol fog alapot teremteni elsőként a karhatalom erőszakos fellépésére a lakosság ellen - a 2006 őszén begyakorolt módon -, majd később, szükség esetén nemzetközi"béketeremtő" vagy "békefenntartó" erők bevetésére. Miért, milyen célból van egy ilyen forgatókönyvre szükség, és mikor várható bekövetkezte?


Közép-Európa jövője

Az anglo-amerikai világpolitika számára egy önálló Európa gazdasági és hatalmi konkurenciát jelent, és akadályt az oroszok feletti ellenőrzés megszerzésében. Ezért fokozottan ellenérdekelt egy erős Közép-Európa létezésében, illetve - mivel a két világháború háborús céljainak megfelelően Közép-Európa szétzúzása és legyengítése már megtörtént - újjászületésének megakadályozásában. Ezt szolgálja az az Amerika által vindikált jog, mely a NATO-n keresztül biztosít lehetőséget az intervencióra, hogy a régen megfogalmazott célt fenntarthassa: To keep America in, to keep Russia out and to keep Germany down ("tartsd Amerikát benn, Oroszországot kívül és Németországot lenn" - a szerk.). Ebben Németország féken tartása mellett fokozottan fontos a "rebellis" magyarok nyomás alatt tartása, mivel ők képesek a Kárpát-medencében egy erős hatalom megformálására és működtetésére. A magyarok megerősödése megelőlegezheti az eltiport Közép-Európa feltámadását, azét a Közép-Európáét, mely az Európai Uniót korábban, kicsiben, de sokkal példaszerűbben létrehozta - ez volt a Monarchia -, lehetővé téve népek békés egymás mellett élését egy birodalmon belül, amire azóta sem volt példa. A féken tartás eszközéül ezúttal a cigányság lett kiválasztva. Az a cigányság, aki sokat szenvedett és sok áldozatot vállalt ezért a hazáért, és akiknek vére nem drága azok szemében, akik ma jogvédőként tündökölnek és asszisztálnak a cigányság és a magyarság közös történelme legnagyobb katasztrófájának előkészítéséhez.

Hogyan előzhetjük meg a közelgő tragédiát?

A megoldás alapja a kulturális autonómia, a jog előtti egyenlőség és az állam feladatának helyreállítása, valamint a romáknak a gazdaságba történő visszaillesztése lehet, egy valódi európai szellemiség alapjaira épülő, pozitív program által. Ennek elemei egy új szociális rendszer felállítása, párhuzamosan a cigányság felemelkedését szolgáló lépéssorozattal, megfelelő oktatási rendszerrel és egy olyan népesedési politikával határon belül és kívül, mely nem a romák ellenében működik, de megkönnyíti a gyermekvállalást azok számára,akik felelősen teszik azt, és megszünteti a megélhetési gyermeknemzést. Ez a népesedési politika nem valami rafinált megoldási csomagot jelent -mondjuk a szlovák sterilizálási politika felpuhított változatát -, lényege egyszerűen megfogalmazható: ismét élhető hellyé kell tenni a Kárpát-medencét, valamennyiünk számára. A magyar gazdaság számára létkérdés a munkaképes korú és megfelelően képzett népesség növekedése, majd bevonása a munkavégzők körébe: ez egyfelől a felemelkedés lehetőségét hordozza - körülbelül egy millió új munkahely teremtése adhat alapot erre (a rendszerváltáskor megszűnt vállalatokkal elvesztett munkahelyek pótlásáról van szó), másfelől a lakosság elöregedése miatt a nyugdíjrendszer várható összeomlását csak ez képes megakadályozni. Egy képzetlen, segélyen élő tömeg növekedése,párhuzamosan egy elöregedő társadalommal csak az összeomlás felé vezet. A lényeg mégsem ez, noha e lépések megtétele elengedhetetlen. Fel kell ismernünk, kik irányítják a fő folyamatokat, amihez eszközül használnak népcsoportokat, jelesül a cigányokat. A felismerés már fél győzelem. Ez az erő Közép-Európa tartós feszültséggóccá alakításában érdekelt, amint ez a terület önállósodni, talpra állni, megerősödni akar. Megfontoltságot, rálátást és távlatokban való gondolkodást igényel, hogy elkerüljük az itt élő népek, nemzetiségek összeugrasztására irányuló új és újabb kísérleteket. A délszláv háború és Koszovó példája mutatja, mennyire nehezen is sikerül mindez. A kiút keresése a cigányok valódi érdekeit felismerő, felelős vezetőikkel való összefogás nélkül lehetetlen. Érdekeink közösek, hogy kivédhessük a népeinket egymás ellen kijátszó hatalmak törekvéseivel szemben. Ha ezt ma elmulasztjuk, rövidesen vérrel fogunk a mulasztásért fizetni. Lassan összeáll a kép. Sok tiltakozás zajlik napjainkban, de minden demonstráló, tiltakozó az őt érintő partikuláris ügyért lép fel, s kevesekben rajzolódik ki a folyamat egészében felismerhető tervszerűség. Teljes leltárra nem vállalkozhatunk, csak a napokban zajló folyamatokat érdemes áttekinteni, mely a mintegy húsz éve megkezdődött rendszerváltás óta tart és végéhez közeledik. Az állami vállalatokat a használati tulajdonná alakítás helyett privatizálták. Az ideológiai alátámasztás a "működő tőke bevonása" volt, amely folyamatos profitkivonást megvalósító, külföldi tulajdoni dominancia megteremtését célozza, mely bármikor mozgósítható, az országból napok alatt kiköltöztethető ipart jelent. Sok multi csak egyéves stratégiákat tervez, hogy bármikor távozhasson, minimális veszteséggel. Az utolsó előtti fontos lépés a közszolgáltatások privatizációja. Az energiaszektort már privatizálták, ott azóta profitmaximalizálás mellett monopóliumok épültek ki. Az MVM és a MAVIR privatizációja még várat magára, ez astratégiai fontosságú ellátórendszer egészének idegen kézbe adását jelenti. Az egészségügybe bevonandó profitelv megvalósítása a civil ellenállás következtében átmenetileg megakadt. A 2007-ben meghozott vagyontörvény a nemzeti vagyont - alkotmányellenesen - a kormány rendelkezésébe utalta és eladhatóvá tette úgy, hogy a vagyontárgyakról leltár és értékelés sem történt. Ez a lépés készítette elő az ún. Új Tulajdonosi Programot, mely névleg az egyszerű állampolgár tulajdonhoz jutását segítené, azonban a vagyon mindössze 30%-a juthat kisrészvényesekhez, a többi esetében "stratégiai befektetőkre" számítanak. Jól látható, hogy ez is alibi program, a kisrészvényesek sem tulajdonhoz, sem osztalékhoz nem fognak jutni, viszont könnyedén kivásárolhatóak lesznek. A nemzeti vagyon most eladhatóvá tett részéhez tartoznak a regionális vízművek. Az energia és a termőföld után ez a legfontosabb stratégiai ágazat, aminek birtoklásával térdre lehet kényszeríteni egy országot. Az öt vízművet először egyesítenék egy részvénytársasággá, majd tőzsdére akarják vinni, ahol stratégiai befektetőkre számítanak. A hírre 300 vidéki önkormányzat azonnal reagált: bejelentette igényét a vízművek tulajdonjogának térítésmentes átengedésére, ezt azonban a vagyonkezelő hónapok óta szabotálja. Erre tekintettel elsőként Tatabánya bejelentette vételi szándékát, melyet - ha el kívánják adni - nem utasíthat el a vagyonkezelő. Ha az önkormányzatok törekvése eredményes lesz, sikerülhet megakadályozni a stratégiai fontosságú vízművek átengedését idegen tőkés csoportok részére, és megőrizni köztulajdonban. Az utolsó fázis a földpiac megnyitása 2011-ben. A földek eladása, azaz spekulánsok kezére juttatása a parasztságnak a tulajdonosi körből való kiszorításával már befejeződni látszik, a Nemzeti Földalap álintézménye csak tőkeerős érdekcsoportok számára tette hozzáférhetővé a gazdátlanná váló földeket. A recept mindig azonos: a privatizálásra kiszemelt vagyontárgy, cég stb. értékét először le kell rontani, vagy ha nyereséges, akkor áron alul eladni nemzetközi befektetői csoportoknak, illetve sokszor állami tulajdonú cégeknek. Az új tulajdonos vagy monopolhelyzetet szerez, és extraprofitot hajt, vagy piacvásárlást valósít meg, és először veszteségessé alakítja, majd felszámolja a működő termelő vagy szolgáltatóüzemet (legutóbbi példák: a nyereséges Budapest Airport az eladását követő egy év alatt veszteséges lett; további példa a MÁV Cargo stb.). A folyamat a törvények és az alkotmány szisztematikus áthágásával valósul meg. A kormány zavartalanul és nyugodt magabiztossággal hajtja végre feladatát. Miért e nyugalom? Jól tudják: addig maradhatnak hatalmon, míg a közvagyon eladása be nem fejeződik. Megbízatásuk addig tart, a politikai cirkusz tehát a feladat végrehajtásáig folyamatos lesz. Két évünk maradt. Utána már lényegtelen lesz, ki alakít kormányt, a mozgástér végérvényesen beszűkült,megszűnt. Ha nincs hazai tulajdon, a befektetői tőke napok alatt való kivonásával bármely kormány térdre kényszeríthető - lásd Izland példáját. Oroszországot is képes volt megingatni a grúz támadás utáni tőkekivonás, de az oroszok pozíciói erősek. A magyarországi folyamat lassabban, körülményesebben zajlik, mint Koszovó esetében, de célja ugyanaz: egy tulajdon nélküli, kiszolgáltatott népesség, bármikor lángra lobbantható feszültséggócokkal. Az etnikai konfliktus még várat magára. A tervet az ország féken tartására azonban hosszú távra tervezték. A történet még nem ért véget. És nem szabad elfelejtenünk, nem (csak) Magyarországról van szó. A tét Európa jövője. S ma Európa sorsa a világ sorsát jelenti.

Jegyzetek

1) Legfrissebb példa a Borsod megyei rendőrkapitányság egyik leváltott, majd a társadalmi tiltakozás hatására tisztségébe visszahelyezett parancsnokának esete, aki azzal a megállapításával vált a támadások célpontjává, hogy közölte: egy adott időszakban elkövetett bűncselekmények elkövetői 100%-ban cigány származásúak voltak. A független rendőrszakszervezet szerint a leváltás politikai nyomásra történt - meg sem várva, hogy lezáruljon a vizsgálat.

2) Megütötte a fülem a szó! ˝tittytainment˝

Aztán rájöttem, hogy hol olvastam:

Társadalmi csapdákban élünk

˝Korunk világa az egyedi lét bázisáról szorongató látványt nyújt, és ez szükségképpen együtt jár a tehetetlenség kínzó érzetével.˝

Ancsel Éva

Társadalomkutatók már régen bebizonyították, az embernek biztonsági szükséglete, hogy egyéni létét hozzáköthesse egy erősebb kollektív léthez, nem csupán elméletileg, hanem a cselekvés lehetőségeivel is. A jelen társadalom erre kevéssé alkalmas, mert amint Norbert Blüm, volt német munkaügyi miniszter mondotta: ˝A kapitalista harmónia egy ferde állapotú egyensúly, egy csak szép időben működő modell. Válságok esetében meginoghat, mert az embereknek nem nyújt védettséget. A kapitalizmus egy szabad, kötöttségektől mentes rendszer: mentes a kötődésektől, a mások iránt érzett felelősségtől. A kapitalizmusban az ember nemcsak kénytelen a maga felebarátja lenni, de sokszor nincs is más lehetősége. Ez jó az erőseknek, a rámenőseknek, de rossz a gyengéknek, a hátrányos helyzetűeknek, az öregeknek, a csökkent teljesítőképességűeknek. Mivel gazdasági használati értékük csekély, emberi értékeik nem is számítanak. Az erők szabad játékában az erős határozza meg a játékszabályokat. A többiek vesztesek, tönkrement emberek.˝

A globalizálódó világ lakosságának legfeljebb öt százalékát képviselő részvényesek és menedzserek, hideg fővel fontolgatják, hogy a munkavégzéshez szükséges húsz százalék foglalkoztatása mellett, mit kezdjenek a fölöslegessé vált maradékkal? Azok, számukra legfeljebb csak olyan a fogyasztók, akik, ha nagyon ráérnek, akkor társadalmilag veszélyes elégedetlenkedők is lehetnek. Tehát el kell őket foglalni valamivel, amiről azt hiszik fontos, és aminek a részeseivé válhatnak. No, nem igazi, értékteremtő munkával, hiszen ahhoz már nincsen szükség rájuk. Hanem nyomoradományos közmunkával adott kenyérrel és agylágyító cirkusszal, mint azt az ókori rómaiak tették. Ennek újkori neve a ˝tittytainment˝, amely szóösszetételt Brzezinski használt először, (jelentése magyarul talán ˝az állami cicit szopók szórakozása˝), mely a konzumszórakozásnak és a szemétmunkához kötött segélyeknek kábítószereit jelenti, s mely arra való, hogy a tömegek ne lázongjanak elembertelenedő sorsuk miatt. A globalizáció jegyében tevékenykedő üzleti körök a szociális szolgáltatások megreformálását, a bér terhek (és a bérszínvonal) csökkentését követelik, mert fenntartásuk túl nagy adó terhet jelent számukra, miközben olyan adókedvezményeket harcolnak ki, amellyel - két számjegyű nyereségnövekedésük mellet - az állami feladatok finanszírozásához a legalacsonyabb mértékű a hozzájárulásuk. A világ lakosságának legvagyonosabb egy százalékának új internacionáléja radikális támadást intéz a kapitalizmus legelviselhetőbb formája, a jóléti társadalom ellen. Ezt látjuk Svédországban, Angliában és Németországban, ez ellen lázonganak a franciák, az olaszok és a spanyolok. Mindhiába, egyetlen nemzet és egyetlen kormány sem tud ennek a nyomásnak ellenállni, még a mindenhatónak tűnő Egyesült Államok demokratikus ideáit is kikezdi ez a nyomás. A vesztesek, a tönkrement emberek az emberiség túlnyomó többségét teszik ki. Sok milliárd szorongó, tehetetlen, frusztrált ember, akiknek jelentős része örökre elkallódik, deviánssá válik. Az emberiség menekülni kényszerül, a menekülési vágy új népvándorlásokat indít, amit az eddig befogadó országok már nem tudnak kezelni, az elszegényedő lakosságban pedig, saját megélhetőségüket féltvén a bevándorlóktól, erősödik a rasszizmus, az idegen gyűlölet. A globalizáció csapdája, hogy már nincs a világnak olyan zuga, ahova lehet és érdemes menekülni.